Nyárasd, ez a valamikor Pozsony vármegyei község rendkívül gazdag történelmi múltra tekint vissza. Nyilván ez ösztönözte Baffi Balázs Tibor tanár urat, amikor elhatározta, hogy megírja a község krónikáját. Évtizedekig tartó gyűjtőmunka eredménye lett ez a hét kötetből, illetve egy összefoglaló kötetből álló munka.Gyűjtött anyagát a szoros időrendet betartva rendezte össze kötetekké. De miből is áll ez a gyűjtött anyag, milyen forrásokat használ a szerző? Megjegyezzük: mindennemű forrását rendkívül korrekt módon, atörténettudományi munka kívánalmainak megfelelően pontosan föltünteti.Legfontosabb forrását a két község (Felsőnyárasd – Alsónyárasd), majd az 1940-es egyesítés után Nyárasd község képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyvei jelentik. Amikor az 1872-es közigazgatási törvény előírta a községi képviselőtestületek ülésének írásos jegyzőkönyv-vezetését, a két Nyárasdon ezt mindenkor korrektül vezették.
Az 1989-től 1918-ig terjedő időből ez az anyag rendkívül gazdag. A szerző a két világháború közti időszakból is használja ezt az anyagot.A kitartó gyűjtőmunkájának másik forrása levéltári kutatásokon alapul, elsősorban Vágsellyén és Kislúcson gyűjtött anyagról van szó.Igen fontos forrást jelentenek a sajtóban megjelent írások és minden személyes beszélgetés a visszaemlékezőkkel, amikor is a szerző még a dátumát is megadja az így szerzett értesüléseinek.Gyűjtőmunkájának talán legigényesebb része volt a dokumentum erejű fényképek összegyűjtése és közzététele, hisz egy-egy fénykép, csoportkép sokszor többet elmond egy-egy korról, mint egy írásos dokumentum.Azért jellemeztük ilyen részletesen a szerző által használt forrásokat, mert tulajdonképpen ezek hitelesítik igazán mindazt, amit leírt Nyárasd község múltjáról.
A Krónika első kötete ugyan az 1113-1914 közötti korszakot tartalmazza, de valójában csak az 1889-es évtől tartalmaz gazdag anyagot. (A középkor történetére vonatkozólag csak egy vármegyetörténetből vett részt közöl.) Minden év történetéből kiemelt helyen szerepel az iskola története.A második kötet 1915-1930 közötti időszakot dolgozza föl. Rendkívül értékes anyagot tartalmaz az 1919-es impériumváltásról, dokumentálva ezt pl. a kétnyelvű meghívókkal.A harmadok kötet (1930-1945) egy nagyon gazdag képanyaggal indul. A 30- as évek gazdasági válságára sok adatot tartalmaz, ezekből egy gazdaságtörténeti dolgozat is megírható. A visszacsatolás és a magyar éra korszaka részletesen dokumentált fényképekkel és írásos anyaggal.Talán a negyedik kötet (1945-1960) első része a csehszlovákiai magyarság jogfosztottságára tartalmaz igen gazdag, eddig csak a szerző által földolgozott anyagot. A komiszárok, ill. a helyi közigazgatási bizottságok történetének feldolgozása országos viszonylatban is úttörő jellegű. A ki- és betelepítések (pl. a Romániából repatriált szlovákok) történetét név szerint is bemutatja. Ennek a kötetnek a magyar élet újra indításáról (iskola, Csemadok, Új Szó) szóló része is gazdagon dokumentált.Az ötödik kötet (1961-1976) történeti része nem sok újat hoz (az országos viszonyokkal szinte azonos), a falu történetével kapcsolatban inkább a képanyaga bír dokumentáló erővel.A hatodik kötet (1976-1990) anyagát már a szerző személyesen megélt történései teszik érdekessé, különösen a rendszerváltás nyárasdi eseményeinek részletes, de minden esetben forrásokkal dokumentált leírása.A hetedik kötet (1991-2000) leírásában visszatér a korábbi kötetek módszeréhez, hisz krónikaszerűen szól az időszak Nyárasdon történt eseményeiről.A nyolcadik kötet egy igazán történészi meglátással megszerkesztett anyagot tartalmaz. Nagyon szerencsés kézzel, minden korszakból a legjelentősebb eseményeket dolgozta össze, így alkotva meg egy olvasmányos, de hiteles falutörténetet.Baffi Balázs Tibor munkája Nyárasd község krónikája helytörténeti irodalmunknak igen jeles alkotása.
A történettudományi munkák minden módszertani követelményének megfelelően dolgozta föl az aprólékos, kitartó gyűjtéssel fölhalmozott anyagot. Ez az anyag olyan gazdag, hogy forrásává válhat nem csak a falujuk iránt érdeklődő nyárasdiaknak, első sorban a tanuló ifjúságnak, hanem a község története iránt érdeklődő későbbi kutatóknak is.Hogy ezt a küldetését betölthesse, célszerű lenne, hogy elhelyezzék a község minden fontos intézményében: a községi hivatalban, az iskolában, akönyvtárban és egyéb fontosnak ítélt helyeken.
Somorja, 2021. július 14.
Tisztelettel: Kovács Lászlótanár, helytörténész
kép: openbooknrv.org